2010. november 14., vasárnap

Az alázat

Alázatnak többnyire azt szokás tekinteni, ha valaki kevesebbre becsüli saját képességeit vagy teljesítményeit, mint amennyit azok valójában érnek.

Ez azonban nem lehet az alázat. Ha valaki nem a realitásnak megfelelően látja a dolgokat, az lehet lelki sérülés vagy önbecsapás, de erény, méghozzá alapvető erény, semmiképpen sem.

Az alázat egészen más. Az alázat az, ha az ember nem tekinti saját érdemének azt, ami Isten ajándéka.

Ha az ember kellő világossággal látja saját magát, akkor el kell jusson ahhoz, amit Pál mondott:

"Mid van, amit nem kaptál? Ha pedig kaptad, miért dicsekszel, mintha nem kaptad volna?" (1Kor 4,7)

Az alázatos ember nem lebecsüli önmagát, hanem nyugodtan és békésen elfogadja azt, hogy életében minden Isten ajándéka és hogy egész léte totálisan Istentől függ.

Ezért nehéz eljutni az alázatosságra.

Mert ha tőlem függ a dolog, akkor ha jó vagyok, ha jól teljesítek, Isten kell, hogy szeressen engem, kell hogy segítsen nekem. De mi van akkor, ha Isten szeretete, segítsége nem az én teljesítményeim függvénye?!

Akkor megkerülhetetlen az a kérdés, hogy bízom-e Isten jóságában.

Ez a bizalom az alázatosság. Ezért erény.

2010. november 2., kedd

Halottak napján

az Egyház a tisztítótűzben lévő lelkekért imádkozik.

A napokban találtam egy nagyon érdekes cikket erről a témáról. Puskás Attila a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dogmatikaprofesszora XVI. Benedek pápa Spe salvi enciklikája kapcsán összefoglalja az Egyház erre vonatkozó tanítását.

Összefoglalja a „purgatórium” tana kialakulásának teológiai indokait, s ezzel összefüggésben a nyugati és a keleti hagyomány közös és eltérı elemeit. Áttekinti a témában korábban megjelent legfontosabb magisztériumi megnyilatkozások tanítását és a hagyományos teológiai értelmezések alapgondolatait. Majd bemutatja a halál utáni tisztulás értelmezésének új szempontjait a pápai enciklikában. A cikk második részében pápa egy előző írása1 alapján elemzi a halál utáni tisztulás tanának bibliai megalapozhatóságát, a tisztulás időbeliségének kérdését és a zarándokegyház szerepét a tisztulás segítésében.

Nagyon érdekes, jól érthető, mégis komoly és alapos. Feltétlenül el kell olvasni:


1 - RATZINGER, J., Eschatologie – Tod und ewiges Leben, in AUER, J. – RATZINGER, J., Kleine Katholische Dogmatik Bd. IX, 6. erweiterte Auflage, Regensburg 1990, különösen: 179-190.